életút | Vas István kiállítás

Vas István
Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.

Vas István feltörekvő, zsidó polgári családban született Budapesten, Lipótvárosban. Költészetének újszerű, meghatározó témája Budapest, a város, amely mindvégig vállalt hazája, életének helyszíne marad. Felmenői között többnyire rabbikat találhatunk, édesapja, Vas Pál viszont már textilkereskedő, cégigazgató, aki – a mindettől már egész fiatalon ódzkodó – fiának is ezt az életpályát szánja. Az apai szigor elkeseredett megnyilvánulásai ellenében eszmélődő Vas Istvánnak a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban magyartanára, Vajthó László és az irodalmi kör ad szellemi muníciót.

A Munka-kör alsógödi kirándulásán | Vas István a hátsó sorban középen áll | 1929. augusztus 24. | archív fotó | Petőfi Irodalmi Múzeum

Középiskolai tanulmányai végén baloldali csoportosulásokhoz, avantgárd lelkesedéssel, magához Kassák Lajoshoz és a Munka-körhöz csatlakozik. A fiatal Vas Istvánt Kassák a sokszor felelevenített Simplon kávéházi találkozáson avatja költővé.

Zelk Zoltán Szentendrén | 1966 | archív fotó | Savaria Múzeum, Szombathelyi Képtár

Ebben a közegben ismeri meg Zelk Zoltánt...

Illyés Gyula Új versek című kötete Vas Istvánnak dedikálva | Tihany, 1961. augusztus 20. | Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs

... és élete végéig fontos barátját, és a (népi) költészetével új utakat mutató Illyés Gyulát.

Fotó Nagy Etelről | 1920-as évek vége | archív fotó | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Kapcsolatba kerül a körhöz tartozó, szárnyukat bontogató képzőművészekkel. Érettségi után apja kívánságára beiratkozik a Bécsi Kereskedelmi Akadémiára, de tanulmányait nem fejezi be – iskola helyett olvas, könyvtárba jár, és megismeri Nagy Etelt, Kassák Lajos nevelt lányát.

Nagy Etel levele Vas Istvánhoz | 1929 k. | autográf levél | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

A kettejük közt alakuló szerelem megerősíti a gátlásos, helyét kereső fiatalembert; Nagy Etel mellett érik férfivá.

Nagy Etel levele Vas Istvánhoz | 1929 k. | autográf levél | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Nagy Etel levele Vas Istvánhoz | 1929 k. | autográf levél | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Házassági tanúsítvány Nagy Etelka és Vas István házasságáról | 1935. július 14. | eredeti dokumentum | Savaria Múzeum, Szombathelyi Képtár

Támogatja tanulásában, önállósodási törekvésében Etit, aki mozdulatművésznek készül. Kapcsolatukat mindkét család ellenérzéssel fogadja, melyet 1935-ben házassággal tesznek hivatalossá.

Vas István levele a munkaszolgálatos Radnóti Miklósnak | 1942. augusztus 5. | autográf levél | Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Az Eti-szerelem egybeesik a Kassák programjától való eltávolodással, a költőként egyre rendszeresebben bemutatkozó Vas István „klasszicizálódik”, a költészeti hagyományok, a kötött formák felé fordul. Az otthonról hozott német tudása mellett angolul és franciául tanul, s a több nyelven tájékozódó fiatalember fordítani kezd.

Vas István levele a munkaszolgálatos Radnóti Miklósnak | 1942. augusztus 5. | autográf levél | Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Radnóti Miklós portré | d. n. | archív fotó | Savaria Múzeum, Szombathelyi Képtár

Az Appolinaire művek fordításának köszönheti a Radnóti Miklóssal való közös munkát, a költő barátságát, majd gyötrő hiányát. Az egyre nagyobb lelkesedéssel író, fordító Vas kenyérkeresetként kénytelen számviteli, hivatali munkát végezni a Standard Villamossági Rt-nél.

Vas István első verse a Munka folyóiratban | 1929. 6. szám | archív fotó | Országos Széchényi Könyvtár

A rendkívül kötött, időrabló munka mellett folyamatosan alkot, első költeményeit az Őszi rombolás kötetben adja ki, amelyet a vékony Levél a szabadságról követ. Fontos állomás az elismertségben és a személyes megerősítésben Kosztolányi Dezső, majd Babits Mihály „áldása”, ezzel együtt a Nyugatban való versközlés lehetősége. A baloldali elköteleződésű Vas István ugyan a kolozsvári Korunk és a Munka oldalain jelent meg legkorábban, de csak igen rövid ideig.

Argonauták folyóirat 1. száma, benne Vas István Vergilius I. Eclogájának fordítása | 1937. március 21. | Ferenczy Múzeumi Centrum

A korabeli fórumok közül a Nyugat, a napilapok közül a Pesti Napló hozza verseit, a harmincas években a Válasz lesz az irodalmi fóruma. Mindeközben az Argonauták szerzője, mely a Nyugat harmadik nemzedékének vállalt orgánuma, és tagja lesz a mindvégig becsült és kedvelt Hajnal Anna lakásában működő Tóth Árpád Társaságnak.

Vas István mentesítő tanúsítványa | 1938. november 25. | eredeti dokumentum | Savaria Múzeum, Szombathelyi Képtár

Az egyre szűkülő lehetőségek között 1938-ban Menekülő Múzsa címmel megjelenteti harmadik kötetét, ugyanebben az évben kikeresztelkedik, és egyházi házasságot köt Nagy Etellel. Állásából a zsidótörvények miatt elbocsájtják, de nem az anyagi bizonytalanság gyötri – Nagy Etel 32 évesen agydaganatban meghal (1939). Felesége halála lesújtó, kiheverhetetlen törés Vas István életében, emlékére antológiát állít össze a felejtés ellen.

Radnóti Miklós és Vas István isaszegi munkaszolgálatból küldött levelezőlapja | 1942. szept. 9. | autográf levél | Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

A munkaszolgálat és a bujdosás időszakát...

Kutni Mária | d. n. | archív fotó | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

... Kutni Máriával, a talpraesett, józan döntéseivel végig támogató új társsal vészeli át.

Ottlik Géza és Vas István a Deux Magots kávéház teraszán kávéznak | 1963. október 26. | archív fotó | Petőfi Irodalmi Múzeum

Az első felesége révén szerzett mentesség 1944-ben, a német megszállás idején már nem elegendő, Vas Istvánt Ottlik Géza és felesége Debreczeni Gyöngyi bújtatják lakásukban. A vehemens különbözőség ellenére, a szorongatott hónapokban erős barátság alakul ki Ottlik és Vas között.
A háború után, a versekben, naplókban rögzített pusztulás romjain induló irodalmi élet Vas Istvánnak hamarosan szakmai munkalehetőséget, lektori állást biztosít. A Révai, majd Szépirodalmi Kiadóban Illés Endre mellett végre bekapcsolódik a valós, fordítói, kiadói, szakmai műhelymunkába. A lelkesítő indulás idején kiadott Kettős örvény című kötete azonban a magánéleti toporgás, meghasonlás lenyomata.

Szántó Piroska | d. n. | archív fotó | Savaria Múzeum, Szombathelyi Képtár

1945-ben feleségül veszi Kutni Marikát, a kapcsolatukat azonban a Szántó Piroskával 1940-ben induló, majd búvópatakként visszatérő viszonya folyamatosan elbizonytalanítja, zátonyra futtatja. Az áhított Itáliába, egy római ösztöndíjjal, 1947-ben Marikával jut el. Az élmények költői lenyomata még 1948-ban jelenik meg kötetben, Római pillanat címmel.

Juhász Ferenc és Vas István | 1990 | archív fotó | magántulajdon

Bár kiadói munkahelyein – utóbb az Európa Kiadóban – nyugdíjazásig maradhat (1971), ez azonban nem jelenti azt, hogy írói életművét is feltétel nélkül elfogadják. Az 1949-től bő két évig húzódó bizalmatlansági eljárás megnyugató lezárásaként Vas István saját kérésére kiléphet a Magyar Kommunista Pártból, de sokáig csak a fordításait engedik megjelenni.

„A Tékozló ország nagy mű, döbbenetes!” | Vas István levele Juhász Ferencnek | 1954 k. | autográf kézirat | magántulajdon

A meghurcoltatásban nyert barát, Juhász Ferenc és a köréjük gyűlő fiatalok (Kormos István, Nagy László) jelenléte, a Szántó Piroska mellett megnyugvó magánélete, és az Illés Endrével közös munka mégis termékeny éveket hoz.

Ekkor jelenik meg az Illéssel közösen írt Trisztán dráma (1957), A hét tenger éneke (1955) fordításkötet és az Elvesztett otthonok (1957) sodró regénye, sikert hoz az első magyar musicalként jegyzett Egy szerelem három éjszakája (1961). Az 1960-ban kiadott jubileumi verseskötet, a Rapszódia egy őszi kertben igazi ünnep. Ezt követően Vas István rendszeresen jelentkezik könyveivel, köztük az elégikus, ironikus Önarckép a hetvenes évekből című új hangú kötetével 1975-ben, utolsó verses kötetként 1983-ban pedig a Ráérünk cíművel.

Szentendrei ház | 1950-es évek vége | archív fotó | Savaria Múzeum, Szombathelyi Képtár

A 1957-ben indított vallomásos, oknyomozó, önelemző regények sorát óriási lendülettel folytatja: Nehéz szerelem, Mért vijjog a saskeselyű, Azután. A nagyívű kompozíció 1956-tal záródó, Feloldozás című fejezete már nem készül el. Az 1956-os eseményekről, az odáig vezető útról nem sikerül prózában elszámolnia, versek őrzik a hamar ellobbant reményeket, a megtisztulás vágyát.
Az 1956 utáni lassú konszolidáció Vas István számára szakmai lehetőségeket, elismeréseket hoz: József Attila-díjat 1961-ben, Kossuth-díjat 1962-ben és 1985-ben. Szántó Piroskával telket vásárolnak Szentendrén, kis kőházat építenek rá, tavasztól őszig hosszasan időznek egyre dúsuló, virágos kertjükben. Gróza Péter rakparti lakásuk és a szentendrei kert is baráti, tanítványi társaságot fogadó nyitott szellemi oázis. Vas István rendkívüli műveltsége, intellektuális kisugárzása, következetessége, racionalitásának józansága az irodalmi életben vitathatatlan, bár egyfajta kívülálló pozíciót biztosított számára.

Vas István Aczél Györgynek | 1970. május 19. | autográf kézirat | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Vállalt konformizmusa, cinikus bölcsessége, Aczél Györgyhöz fűződő barátsága – aki hajdan Szántó Piroska és az ő életét is megmentette – távol tartotta a formálódó demokratikus törekvésektől.