top of page
Társművészetek
Vas István Elvesztett otthonok című önéletrajzi regényében részletesen bemutatja szülei Sas utcai lakását, melyet mindig túlméretezettnek, hivalkodónak érzett. A csavart oszlopú, perzsaszőnyegekkel, súlyos bútorokkal zsúfolt otthont tucatfestmények díszítették, néhány mégis megragadta fantáziáját. Apja, Vas Pál Tamás Henrikkel, a későbbi galériatulajdonossal állt kapcsolatban, így került hozzá egy fürdőzőket ábrázoló, feltehetően frissebb színekkel festett Iványi Grünwald Béla kép és két komorabb festmény, Rudnay Gyulától. Sajnos a képek nem élték túl a háborút, csak rekonstrukciós kísérleteket tehetünk a Vas számára fontosabb alkotásokról.
Rudnay Gyula: Csavargó | d. n. | olaj | reprodukció a Rudnay Gyula és Pásztor János gyűjteményes kiállítása (Ernst-Múzeum kiállításai, 74. 1925) katalógusból
Iványi Grünwald képének mindössze a címét tudjuk, a kutató számára ez túl kevés. A Rudnay festményekről bővebben szól, témájuk megfogta a szocialista eszmék felé nyitó fiatal Vas István képzeletét. Jellemzése nyomán – „rongyos csavargó, dombháton elnyúlva, rendkívül keserű és kihívó arccal és pózzal, még sötétebb tónusban” – azonosíthatjuk a művet a Rudnay Gyula és Pásztor János tárlatán bemutatott Csavargó című olajfestménnyel. A kiállítást 1925-ben Tamás Henrik rendezte az Ernst Múzeumban. A műtárgyjegyzékben olvasható magántulajdon megjegyzés arra utal, hogy a festmény már ekkor Vas István családjáé volt.
Rudnay Gyula: Udvar | d. n. | olaj, vászon | Janus Pannonius Múzeum
Az Ady verseket idéző másik Rudnay „barnásvörös magyar faluvége volt viharban, olyan romantikusnépies táj”, amelyhez hasonlót sok változatban festett a mester.
Bortnyik Sándor: Kassák Lajos | 1921 | rézkarc, papír | Kiscelli Múzeum
Vas István a Dokumentum folyóirat inspiráló hatására felkeresi a hazai avantgárd apostolát, a bécsi emigrációból hazatérő Kassák Lajost, aki elismerő szavaival – „Urám, mágá költő” – felszabadította a verselő fiút. Első művei az 1928-ban induló Munka oldalain – ez volt Kassák harmadik lapja – jelentek meg. Vas eljárt a Munka-kör összejöveteleire, megismerkedett a csoport művészeivel: Bortnyik Sándorral, Korniss Dezsővel, Schubert Ernővel, Trauner Sándorral, Vajda Lajossal, a nyomdász, tipográfus és fotós Lengyel Lajossal – és Kassák nevelt lányával, Nagy Etellel.
Korniss Dezső: Fej | 1928 |
pasztell, papír | Fehér Gyűjtemény
Korniss Dezső a Munka-körtől és az avantgárdtól eltávolodó Vas István és szerelme, Nagy Etel barátja maradt Párizsból visszatérve is, állandó vendég volt a pár változó albérleteiben. A Kassák körül csoportosuló képzőművészek közül Vas István Kornisst értékelte leginkább, korai képeinek egyszerre archaikus és modern ízeit szerette. A KÚT 1930-as kiállításán is egy ebben a szellemben festett kis arckép ragadta meg: „Különös, átszellemült lányarckép volt, erősen stilizált formájú, mégis hitelesen egyedi jellemábrázolás, mélybarna tónusokban, és ezek a sötét színek mégis tisztán ragyogtak, a kiállítás legmodernebb darabja volt, és közben valamilyen megnevezhetetlenül archaikus formavágy is ott rejtőzött a képen, és ez csak fokozta újszerűségét.”
Korniss Dezső: Nagy Etel kuruc tánca | 1938 körül | olajpasztell, papír | Sumonyi Zoltán tulajdona
Maga Kornissnak egy Etiről készült képét őrizte, melyen „Eti feje lobogott a kuruc tánc eksztázisában”.
Vajda Lajos: Önarckép templommal | 1937 |
ceruza, papír | Ferenczy Múzeumi Centrum
Korniss Dezső invitálta 1940 nyarán szentendrei kirándulásra Vas Istvánt, hogy bemutassa menyasszonyát, Szántó Annát. Szántó Anna és húga, a festő Szántó Piroska Szentendrén töltötte a nyarat. Szántó Piroska tagja volt annak az informális festőkolóniának (Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Korniss Dezső, Törzs Éva, Vajda Júlia és Vajda Lajos), amely a pismányi Haluska tanyán összeverődve laza csoportként dolgozott. Vas, a még Kassák körében forgolódó Vajda Lajost korántsem érzékelte olyan jelentős tehetségnek, mint majd tíz évvel később Szántó Piroskáék, akik már mesterükként tisztelték.
Szántó Piroska: Kompozíció | 1946 | akvarell, tus, papír | Kiscelli Múzeum
Szántó Piroska Vajda Lajos iránti rajongásáról visszaemlékező írása tanúskodik, az 1940-es években készült munkái pedig erős, béklyózó hatását tükrözik.
Portré Vas Istvánról a Gróza Péter rakparti lakásban. A háttérben Korniss Dezső Etiről készült rajza | 1970-es évek | magántulajdon
Vas István első felesége, Nagy Etel, Kassákné Simon Jolán lányaként természetes módon kapcsolódott a baloldali, avantgárd Munka-körhöz. Aktivistaként segítette a lap terjesztését, énekelt a munkás dalárdákban, fellépett a szavalókórusokban. Anyagi gondok közt, az öntörvényű Kassák Lajos és az előadóművész Simon Jolán árnyékában képezte magát, építette táncos karrierjét.
Vas István Bartók című versének autográf kézirata | filctoll, papír | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
Kitartását idővel siker kísérte, a magyar paraszti táncok elemeit adaptáló, a kortárs bartóki zenére felépített koreográfiái elismerést hoztak számára. Pozsonyban, Bécsben (itt Gertrud Krauss tanítványa volt) majd Pesten tanult, fellépett a Belvárosi Színházban és a Zeneakadémián, magániskoláját azonban 1936-ban politikai okból betiltották.
Vas István Bartók című versének autográf kézirata | filctoll, papír | Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
Lengyel Lajos fotója Nagy Etelről | 1936 | archív fotó | magántulajdon
Lengyel Lajos több ízben fényképezte Nagy Etelt tánc közben, finom, érzékeny, tárgyilagos képei mindkettejük elhivatottságát közvetítik.
Lengyel Lajos fotója Nagy Etelről | 1936 | archív fotó | magántulajdon
Lengyel a Munka-körhöz csatlakozva kezdett el fotográfiával foglalkozni, szociofotóit megtaláljuk a Munka-kör kiadásában megjelent A mi életünkből című kötetben. Az 1910-es években induló mozdulatművészet kedvelt témája lett a kísérletező fotográfusoknak. Inspiráló kihívásnak tekintették a pillanatot „megfagyasztó” fotó segítségével megtalálni a formanyelvet a tánc, a mozgás érzékeltetésére.
Lengyel Lajos fotója Nagy Etelről | 1936 | archív fotó | magántulajdon
Egy magyar táncosnő. Nagy Etel emléke | Cserépfalvi Kiadó | 1940 | magántulajdon
Amikor Nagy Etel harminckét éves korában agydaganatban meghalt, Vas István Lengyel Lajos tipográfiájával adott ki kötetet emlékére.
Egy magyar táncosnő. Nagy Etel emléke | Cserépfalvi Kiadó | 1940 | magántulajdon
Az Egy magyar táncosnő című kötetben Nagy Etel esszéi, a róla emlékező barátok versei, laudációi mellett Lengyel Lajos portréján és tizenöt táncfelvételen elevenedik meg a mozdulatművész. Déry Tibor nem írt a kötetbe – Krausz Éva alakjában idézte meg Etit A befejezetlen mondat című regényében.
Lengyel Lajos: Nagy Etel táncaiból – Rameau: Menüet | fotó az emlékkönyvből | 1940 (a fotó 1936 k.) | magántulajdon
Lengyel Lajos: Nagy Etel táncaiból – Kuruc dallamok | fotó az emlékkönyvből | 1940 (a fotó 1936 k.) | magántulajdon
bottom of page