Elkésett nyár

Az elkésett nyár pazarolva ontja

A felgyülemlett, hasztalan tüzet.

Az est is gőzöl és a nyári szomjra

Még nem jött el az őszi enyhület.

Ki veszi észre, hogy az ősz kibontja

A pára-hálót már a föld felett?

Az én szívemre települ borongva,

Ott rejtőzik az őszi révület.

Micsoda nyár volt, ami itt kiégett?

A szenvedélyek szikkadt Szaharája…

Feküdj, figyelj. Hallod, hogy hull a lomb?

Az életem kiábrándulva várja

Az októberi, fázó bölcseséget.

Bolond vagyok, tudom. Bolond, bolond.