Emlékszel? Te a tavaszt szereted,
Én az őszt. Csakhogy ez most itt a tél.
Várok rád. Nem is biztos, hogy ide érkezel.
És mire ide érsz, én itt leszek-e még?
Hogy találkozhattunk, olyan valószerűtlen.
Hogy találkozhatunk még, olyan bizonytalan.
Lépnél egyet előre – csak vigyázz magadra.
Lépnék kettőt hátra – ha el nem csúszom
a jégen.
A te bokád biztosabb: megcsúszva is meg tud
állni.
Elcsúszom és állva is – hogy merhetnék
hátra lépni?
Ha te előbb lépnél, várj meg féluton,
Mert a tél fagyos küszöbén sehogy sem tudom,
Merre van az előre, merre van a hátra,
hogy találunk körösen a szép meleg nyárba.
Comments