top of page

Szeptemberi este a kertben

Levél se rezzen. A szél még vesztegel a vártán. Éjfél. Az ember nyugodtan ülhet a kertben: A nap heve hátvédjeit elbújtatta benne. Az eső is, ami kezd csak szemeregni, meleg még. Lehet ez? Odafenn távoli villám? Igen, utána Mennydörög messziről. Akkor nincs még vége a nyárnak. Eltelik, úgy lehet, egy-két hét, amíg megindul az észak- Nyugati szél, és a hideg eső sárgára, pirosra Festi a lombozatot, majd szépen leteríti a gyepre. No meg a keskeny, hevenyészett kőutakra a kertben. Láthatod-e majd még hó alatt is ezt az egészet? Most még meleg van. Az eső megszűnt cseperészni. Hihetnéd, Nyári éj puha csöndje. Kár volna még lefeküdni. Véget vetni az őszi napéjegyenlőség ingatag pillanatának. Ki tudja, most ha fölállnál, mi lenne? Tán megeredne az évszak. Minden csak jelenés. Magad is. Csak várj a sorodra.

Comentarios


bottom of page